30 négyzetméter körüli lakás berendezési tervét mutatom meg a Holisztikus térrendezés elvei szerint. A méreteken kívül a Vasztu elvek szerint sem egyszerű ez az otthon, sok kihívást tartogat. Egyetlen szobáján kívül egy főzőfülke, egy parányi fürdőszoba, külön WC és előszoba tartozik hozzá. Egyedülálló férfi él benne – a kis méretek miatt különösen fontos volt az ő életvitelének minél teljesebb figyelembevétele a berendezés tervezésénél. Mivel otthonában a legtöbb időt alvással tölti, így ennek minél egészségesebben történő volta kapott kulcsszerepet. Vendéget ritkán fogad, de alkalmi hölgyvendégekre, vagy egy-egy barátra természetesen gondolni kellett. Otthon nem dolgozik, de a világ történéseit laptopon és tévén figyelemmel kíséri. Jellemzően nem főz, inkább hideget készít, vagy ételt melegít a konyhában.

Az alaprajz betájolása és a Vasztupurusa mandala rászerkesztése alapján kiderült, hogy a nappali ablakai délnyugaton találhatók, a főzőfülkéé pedig délen. Mivel a természetes energiaáramlás alapján ezeknek az égtájaknak – a többi égtájhoz képest – zártabbnak kellene lenniük, így itt nagyobb alapossággal kellett használni a felmerülő korrekciós lehetőségeket.

A bejárati ajtó északkeletre esik. Ez kedvező abból a szempontból, hogy pozitív potenciálú energiák tudnak itt bejutni az otthonba, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a lakás az épület tágas, északkelet felé üvegfalú lépcsőházából nyílik. Itt azonban még inkább ügyelni kell arra, hogy az előszobát tisztán, rendezetten és minél tágasabban (üresebben) lehessen tartani. Ennek érdekében világos színeket: fehéret, krémszínt és világos fát használtam. A helyiségben szükséges tárolást – elsősorban a cipőkét - érdemes minél inkább a beugróban adott, fogyasztásmérőket is tartalmazó szekrényben megoldani.

A szoba megtervezésénél igen sok szempontot kellett figyelembe venni. Az alvás helyét nyugatra tettem, ami a tulajdonos egyik egyéni égtája és - jellegénél fogva - kiválóan alkalmas erre a tevékenységre. Meghatározó volt a jó alváskomfort, feltöltő pihenés, így fix, nem kinyitható, kétszemélyes ágyat terveztem, minél kevesebb fém résszel, rugalmas, fa ágyrácsokkal, jó megtámasztást biztosító, átszellőző matraccal. Fontos, hogy az ágy alatt tudjon mozogni a levegő, áramolhasson az energia. Ebben azonban kompromisszumot kellett kötni: a kis méretekből fakadó, nem túl sok tárolóhely miatt az ágy felnyitható és elsősorban az ágynemű tárolására használható.

A teret tágító hatású a minél egységesebb, semlegesebb, egész falat beborító tárolás. Itt a legnagyobb egybefüggő - északnyugati – falat választottam erre a célra, ami a kiszerkesztés alapján északra, északnyugatra és nyugatra esik. Az északi részére nyitott könyvespolcot terveztem, mivel a könyvek tudást hordoznak és így kevésbé számítanak nehéznek. Északnyugatra kerültek a könnyebb, kisebb mélységű, függőlegesen megszakított tárolórészek és a tévé, ami jó helyen van ezen a dinamikus, mozgással kapcsolódó égtájon. Nyugatra került az ágy és a 60 cm mély, elsősorban akasztós holmik számára tervezett szekrény. Itt is kompromisszum volt a szekrények elhelyezése az ágy fölött. Ezt a részt igyekszünk üresen hagyni, tudat alatt nem jó érzés, hogy esetleg ránk eshet valami. Ha már így alakult, igyekeztem a helyzetet kihasználni, így helyet biztosít a beépített olvasólámpáknak is.

Színekben is igyekeztem követni az égtájak átmenetét: az északi könyvespolc teljesen fehér, az északnyugati fehér, világos tölgy betéttel, az ágy mögötti rész a szekrény teljesen világos tölgy. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez az átmenet nem illeszkedik pontosan az égtájakhoz, fontosabb volt a jó használhatóság. Így egyes részek „átlógnak” a szomszédos égtájra.

Részben a lakás közepén, azaz a Brahmasztánban kapott helyet a kétszemélyes étkezőrész. Ezért könnyűnek, légiesnek és világos színűnek terveztem, kényelmes karosszékekkel, hogy tévézni is lehessen innen. A világítást a falra tettem, hogy egy belógatott lámpa ne legyen zavaró, ha alkalmanként arrébb húzzák az asztalt.

Az északi részre terveztem még egy könnyű, világos kanapét fekve tévézéshez, vendégfogadáshoz és a gördülő kisasztallal a laptop egyik lehetséges használatához. Fontos szempont volt, hogy ne legyen karfája, csak enyhén emelkedjenek a szélei. Így könnyebb ugyanis használni mellette a könyvespolcot és a szobába belépve is kellemesebb látványt nyújt.

A többi égtájhoz képest nagy déli, délnyugati nyitottság és északi és keleti zártság okán szükséges volt korrekciós eszközt is elhelyezni. A tulajdonossal egyeztetve a választásunk a Vasztu és Vaszati térrendezés esetén gyakran alkalmazott, igen erős hatású, pontos geometriájú, a Világmindenséget jelképező Meru chakrára esett. Ez a természetes energiaáramlás sérülései esetén igen kiváló szimbólum a szoba bejárati ajtaja mögé került egy lebegő üvegpolcra.

A szoba világítását – a kis méretek miatt – a mennyezetre kerülő, nagyobb felületű világító panellel oldottam meg, az egyes területek helyi megvilágítását pedig fali lámpákkal és bútorba szerelt spotlámpákkal.

A több égtájat is magában foglaló helyiségeknél mindig érdekes kérdés a színhasználat. Itt északkelet, észak, északnyugat, nyugat, délnyugat és a Brahmasztán van jelen. Ezek alapján és a tulajdonos színpreferenciái szerint a fehér, világoskék, szürke és világos tölgy színekre esett a választás. Amire ügyelni kellett az az, hogy délnyugatra és a Brahmasztánba ne kerüljön a vizet megidéző kék színből, illetve hogy nyugaton és délnyugaton sötétebb árnyalatok legyenek jelen, mint a többi területen, a szoba egészétől nem elütő módon. Így a mintákban jelenlévő, sötétebb, kissé barnás árnyalatú szürke színt választottam a függöny színéül és vastagabb, strukturáltabb anyagot, ami szintén hangsúlyozza a délnyugaton jelenlévő föld elemet.

Északon, északnyugaton és nyugaton is jelen van a levegő elem, mint minőség, ezt jobban megerősítettem egy világoskék alapon repülő madaras tapétával. Ez a minta az itt lévő díszpárnákon is megjelenik.

A lakás szerves egységét kiemelendő, a szoba szín- és anyaghasználatát vittem tovább a többi helyiségre is.

A déli főzőfülke és a délkeleti fürdő és WC esetében természetesen kerülnöm kellett a kék színt, mivel ezek tűz-minőséggel kapcsolódó égtájak.

A parányi konyha esetében igen sok kompromisszumot kellett kötni, így itt elsődleges szempont volt, hogy ételmelegítésre, mosogatásra jól lehessen használni. Az egységesség, tágasság érdekében törekedtem a beépített konyhagépek használatára. A főzőlapot nem tehettem az ablak elé, így kénytelen voltam órajárással ellentétesen beállítani a munkavégzés sorrendjét és az egyes tevékenységek sem kerültek a helyiségen belül nekik megfelelő égtájra. Az ablak alá a mosogatógép került, a pult alá építhető hűtőszekrény a főzőlap bal oldalán kapott helyet.

A főzőfülkében – funkciójánál fogva – megjelenik a tűz minőség, így itt az égtájra jellemző másik elemet, a földet kellett még erősítenem. A tulajdonos fehér konyhát szeretett volna, így ezt a konyhapult, a padlóburkolat, az ablakra kerülő árnyékoló és a kiegészítők színeivel – a madaras tapétából áthozott meleg szürke árnyalatokkal és kevés sötétebb, tompább fényű fémmel: rézzel és acéllal -, a konyhaszekrények fogantyúinak kicsit robosztusabb voltával és a falburkolat texturáltságával, térbeli jellegével igyekeztem elérni.

A fürdőszoba esetében is elsődleges szempont volt a tevékenységek helyigénye, a mosdó, a zuhany és a mosógép használhatósága. Itt az uralkodó szín a fehér, az égtájra jellemző vénuszi minőséget a burkolatokkal finoman megjelenített tarkasággal, puha textilekkel és jó minőségű anyagokkal igyekeztem becsempészni.

A jelentősen nehezített energiaáramlás okán szükséges a szoba bejárati ajtaja mögé egy lebegő üvegpolcon Meru chakra elhelyezése és néhány yantráé is a lakás helyiségeiben. Ezek az erős és sűrű szimbólumok képesek a berendezéssel nem eléggé korrigálható eltéréseket is orvosolni.